Ha dinoszauruszokra gondolunk, talán a leggyakoribb kép a Jurassic Park T. Rex-e vagy egy kedves óriás brontoszaurusz, amely hatalmas nyakát használja a fák leveleinek legelésére.
A csirkék, mint minden madár, a dinoszauruszok leszármazottai, és valójában a legközelebbi élő rokonai! Így, bár technikailag nem dinoszauruszok, mégis közel állnak hozzájuk, és közös ősi vonalakkal és DNS-sel rendelkeznek ezekkel a hatalmas, ősi hüllőkkel.
Hasonlítanak a csirkék a dinoszauruszokra?
A csirkék általános vélekedés szerint madarak. Ezek szárnyasok, míg a dinoszauruszok hüllők voltak (itt is vannak különböző nézetek, de erre később visszatérünk).
Mint a dinoszauruszok legközelebbi élő leszármazottai, a csirkéket „modern dinoszauruszoknak” nevezték, de az evolúcióban mégis voltak szakadások.
A csirkék ma a legközelebb állnak a dinoszauruszokhoz. Régóta gondolják, hogy rokonságban állnak a dinoszauruszokkal, de csak 1995-ben fedeztek fel egy „hiányzó láncszem” fosszíliát. A Smithsonian szerint ez a felfedezés alátámasztotta azt az elképzelést, hogy millió évekkel ezelőtt létezett egy dinoszaurusz, amelynek fontos tulajdonsága volt: tollakkal rendelkezett. (forrás)
Tudományosan rokonok a dinoszauruszokkal?
A tudósok összehasonlították a T. Rex kollagénjében található aminosav-szekvenciát egy hatalmas adatbázissal, amely számos modern és élő faj szekvenciáit tartalmazza.
Az eredmény? Meglepő hasonlóság a csirkékével. A külső alapján azt gondolhatnánk, hogy az aligátorok a dinoszauruszok közvetlenebb leszármazottai, de kiderült, hogy a dinoszauruszok közelebb állnak a csirkékhez, mint az aligátorokhoz. (forrás)
Griffin professzor elmagyarázza, hogy a madarak genomjai abban a tekintetben különlegesek, hogy több apró mikrokromoszómával rendelkeznek, mint bármely más gerinces csoport. Úgy gondolják, hogy ezek a kis, gazdag genetikai anyagcsomagok már őseik, a dinoszauruszoknál is jelen voltak.
A csapat felfedezte, hogy a csirke kromoszóma-szerkezete hasonlít leginkább őse, a madárdinoszaurusz kromoszóma-szerkezetéhez.
A Nemzetközi Madárfilogenomikai Konzorcium négy éven át végzett egy tanulmányt, amelyben a csirke, a pulyka, a pekingi kacsa, a mandarinmadár és a papagáj teljes genomszerkezetét elemezték. Összesen 21 madárgenom és egy hüllőfaj adatainak tanulmányozásával minden kromoszómához találtak egy dinoszaurusz őst. (forrás)
Azt is megállapították, hogy a leggyorsabb evolúciós ütem a mandarinmadár és a papagáj esetében volt megfigyelhető, ami miatt ezek a fajok kevésbé hasonlítanak a dinoszauruszokra, míg a csirkék evolúciója a leglassabb volt, így genetikailag jobban megőrizték a többi fajhoz való hasonlóságukat.
Általában az emberek, amikor azt állítják, hogy a csirkék dinoszauruszok vagy a madarak hüllők, azt akarják mondani, hogy ezek a fajok közelebb állnak a dinoszauruszokhoz és a hüllőkhöz, mint bármely más fajhoz.
A csirkék hüllők?
A válasz erre a kérdésre egy nagyon bonyolult „nem, de mégis igen”, mivel többféle nézet és néhány különböző osztályozás létezik.
Gyakran tanítják, hogy a csirkéket a madarakhoz kell sorolni, mert sok fizikai és esztétikai tulajdonságuk megegyezik a többi madáréval, és egyáltalán nem hasonlítanak a többi hüllőre. Ez osztályozásként igaz is, de csak egy helyes válasz létezik.
Első pillantásra a csirke osztályozása egyszerűnek tűnik. A madarak madarak, nem? És egy csirke egyáltalán nem hasonlít egy gyíkra vagy kígyóra. De a dolgok bonyolultabbak.
A csirkéknek vannak közös vonásaik az emlősökkel és a hüllőkkel, de általában egy másik kategóriába sorolják őket: a madarak közé.
Egy definíció szerint a hüllők kategóriába tartoznak azok a gerincesek, amelyeknek legalább a testük egy részén pikkelyek vannak, kemény vagy kemény héjú tojásokat tojnak, belső csontvázuk van, belső tüdejük van stb.E logika szerint a kígyók, krokodilok, aligátorok, teknősök és gyíkok – sőt, még a madarak is – hüllők.
Ezek a hüllőkre jellemző tulajdonságok mindegyike fontos szerepet játszik. Például a pikkelyek visszatartják a nedvességet a bőr alatt, míg a kemény héjú tojások megvédik a kicsinyeket a ragadozóktól vagy a környezeti károsodásoktól, és megakadályozzák, hogy kiszáradjanak, miközben a tojásban fejlődnek.
A hüllők definíció szerint nem korlátozódnak a szárazföldre vagy a vízre. Egyesek csak száraz környezetben tudnak boldogulni és szaporodni, míg mások alkalmazkodtak a vízi élethez, de a tojásrakáshoz mégis a szárazföldre jönnek.
De mi hiányzik ezekből a leírásokból a csirkék esetében? Először is a tollak. Másrészt az éneklés. De ez nem zárja ki őket a hüllők osztályából.
A tudományos osztályozási rendszer
Itt jönnek képbe az osztályozási típusok. A biológusok kétféle osztályozási rendszert használnak: a linneai rendszert (amely a fajokat fizikai jellemzőik alapján csoportosítja) és a filogenetikai rendszert (amely a fajokat közös történelmük és ősi DNS-ük alapján csoportosítja).
A linneai rendszert az 1730-as években fejlesztették ki. Ebben a rendszerben a szervezeteket fizikai jellemzőik és tulajdonságaik alapján csoportosítják, függetlenül az őseiktől. Ebben a rendszerben a hüllők szigorúan arra korlátozódnak, hogy hidegvérűek és pikkelyesek.
Ezeknek a kritériumoknak megfelelően a madarak biztosan nem hüllők. A csirkék melegvérűek, ami azt jelenti, hogy testhőmérsékletüket belsőleg szabályozzák, normális testhőmérsékletük 105 és 107 Fahrenheit fok között van.
Hüllő őseik fontos részét képezik annak, amik, de ez nem számít a besorolásukban, mivel fizikai megjelenésük nagyon eltérő.
Filogenetika
Az 1940-es években megjelent egy új osztályozási rendszer, a filogenetika. Ebben az állatok kizárólag származásuk alapján vannak osztályozva, és ebben az esetben a fizikai jellemzők csak a származás feltárásához használatosak.
Így, e rendszer definíciója szerint, azt gondolhatnánk, hogy a hüllő az eredeti hüllőcsoport, azaz a dinoszauruszok leszármazottja. Valójában mind a madarak, mind a nem madárszerű dinoszauruszok a Dinosauria kládhoz tartoztak.
Mivel a madarak néha közös ősökkel rendelkeznek a hüllőkkel és a hüllőszerű állatokkal, és a Diapsida csoport tagjai, amelybe minden más élő hüllő is tartozik (krokodilok, teknősök, tuatarák, kígyók és gyíkok), ebben a rendszerben a madarakat korábban hüllőknek tekintették. (forrás)
A Berkley Egyetem szerint a madarak az Archosauria kládhoz tartoznak. A hüllők nem alkotnak kládot, ami azt jelenti, hogy a modern madarak még mindig nem tartoznak a hüllők közé. (forrás)
Akkor a csirkék hüllők?
A Berkeley Egyetem szerint a csirkék nem hüllők, hanem valójában dinoszauruszok. A filogenetikai osztályozási rendszer szerint a Dinosauria kládhoz tartoznak. A hagyományos Linné-féle osztályozási rendszer szerint a csirkék a Galliformes csoportba tartoznak, ami földi szárnyasokat jelent. A jelenlegi osztályozási rendszer szerint a csirkék szárnyasok, nem pedig hüllők.
Ha azonban az ősökre összpontosító gondolkodásmódhoz tartjuk magunkat, akkor a csirkék hüllők, mivel első őseik a hüllők voltak.
Hogyan fejlődtek a csirkék?
Az evolúció első lépése egy élő ős megléte. És bár a legtöbb dinoszaurusz elpusztult és kihalt a híres óriási meteorit becsapódása következtében, néhány kisebb faj és alfaj túlélte, és a csirke ősévé fejlődött. (forrás)
Az első hüllőcsoport körülbelül 320 millió évvel ezelőtt jelent meg. Majd körülbelül 40 millió évvel később egy csoport, amely végül a modern emlősök lett, elágazott. (forrás)
Az ezt követő 120 millió év során további hüllőcsoportok szakadtak le – különösen az archosaurusok nevű ágban voltak sikeresek és maradtak fenn.
Az archosaurusok a dinoszauruszok és a krokodilok ősei, de mivel más csoportok előttük és utánuk is elágaztak, csak távoli rokonságban állnak a mai kígyókkal, gyíkokkal és teknősökkel.
További 65 millió év telt el, és bekövetkezett a meteor becsapódása – a híres tömeges kihalás, amely minden dinoszauruszt megölt, kivéve egy csoport tollas dinoszauruszt.
Az ezt követő 65 millió év alatt ez a túlélő csoport a mai madarakká fejlődött. Ez az evolúció, bár nagyon távol áll az eredeti dinoszauruszoktól, azt jelenti, hogy a madarak ma a dinoszauruszok élő leszármazottai, a csirke pedig genetikailag különösen közel áll hozzájuk.
A fejlett genetikai fák kutatásának köszönhetően a tudósok felfedezték, hogy a madarak fajainak sokfélesége a dinoszauruszok kihalása után robbanásszerűen megnőtt. (forrás)
A modern madárfajok mind a dinoszauruszok tömeges kihalását követő 10-15 millió évben alakultak ki, körülbelül 65 millió évvel ezelőtt, vagyis jóval azután, hogy a madarak körülbelül 116 millió évvel ezelőtt elvesztették fogaikat, és fogatlan csőrük lett.
Ezek a csőrök valójában az arc elülső részén található kis csontok átalakulásának eredményei, mivel a madaraknak alkalmazkodniuk kellett a változó környezethez, és inkább táplálékot kellett keresniük, mint húst tépni. Az idő múlásával az állkapocs csontjai összezsugorodtak, a csőr pedig megnyúlt. (forrás)
A Kínában feltárt tollas dinoszaurusz fosszília felbecsülhetetlen betekintést nyújtott a dinoszauruszokból madarakká való evolúcióba. (forrás)
Ez a különleges csontváz madárhoz hasonló koponyával, hosszú farokkal és tollszerű struktúrákkal rendelkezett. Alapos vizsgálatok és osztályozás után megállapították, hogy nem egy nagy madárról van szó, hanem egy dinoszauruszról – az első felfedezett tollas dinoszauruszról.
Így nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy a dinoszauruszok csirkék-e vagy sem. Tagadhatatlan, hogy szoros kapcsolatban állnak a dinoszauruszokkal – ezt a genetika is bizonyítja. És attól függően, hogy melyik fajbesorolási iskolát követjük, lehet, hogy ők maguk is modern dinoszauruszok.